Cher Ami 

I. vil�gh�bor� legh�resebb katonai galambja

A h�m Cher Ami az els� vil�gh�bor� egyik legh�resebb postagalambja volt. Egyike volt annak a 600 postagalambnak, amelyet angol teny�szt�k adom�nyoztak a Franciaorsz�gban �llom�soz� amerikai er�knek.  A mad�r 12 fontos �zenetet k�zvet�tett a Verduni amerikai szektorban.

1918.okt�ber 2-�n az amerikai 77. hadoszt�ly 308. z�szl�alja mag�val vitte a galambot t�bb t�rs�val egy�tt, amikor a Meuse-Argonne offenz�va sor�n benyomultak az argonne-i erd�be. Az egys�g - amely k�s�bb az Elveszett z�szl�alj n�ven lett h�res - t�bb mint �tsz�z katon�j�t a t�ler�ben l�v� n�metek k�rbez�rt�k, �s napokon �t folyamatosan t�madt�k. Okt�ber 4-�n bar�ti t�z z�dult a Charles White Whittlesey �rnagy vezette alakulatra. Ekkor ind�tott�k �tnak utols� galambjukat, Cher Amit.

A n�metek megpr�b�lt�k lel�ni a madarat. A postagalamb, hab�r eltal�lt�k, 25 perc alatt 25 m�rf�ldet rep�lt a f�hadisz�ll�sig.  Amikor meg�rkezett, hi�nyzott az egyik szeme, tal�lat �rte a mell�n, �s leszakadt az egyik l�b�nak jelent�s r�sze is. Az �zenetet tartalmaz� kapszul�t egy �n tartotta mind�ssze.

Cher Ami a k�vetkez� �zenetet vitte mag�val az erd�b�l az amerikai f�hadisz�ll�sra: "A 2746,4 koordin�t�j� �t ment�n vagyunk. A t�z�rs�g�nk k�zvetlen�l r�nk z�d�tja a z�r�t�zet. Az �g szerelm�re, �ll�ts�k le."  Az �gy�z�st a galamb �rkez�se ut�n besz�ntett�k.

Cher Ami orvosi kezel�st kapott, majd fel�p�l�se ut�n kit�ntett�k a francia h�bor�s �rdemrenddel, a Croix de Guere-rel.  A galambot az Amerikai Egyes�lt �llamokba vitt�k, ahol 1919. j�nius 13-�n pusztult el.  1931-ben posztumusz beiktatt�k a versenygalambok dics�s�gcsarnok�ba, �s szolg�latai�rt megkapta a madaraknak adhat� amerikai aranymed�lt is.

Cher Amit prepar�lt�k. El�sz�r a Smithsonian Int�zetben volt, ma az Amerikai Nemzeti T�rt�neti M�zeumban l�that�.

-----

G.I. Joe 

II. vil�gh�bor� legh�resebb katonai galambja

G.I. Joe (1943. m�rcius 24, Algiers - 1961. j�nius 3, Detroit) nagy �rt�kel�st kap a szolg�lat��rt az Egyes�lt �llamok Katonai hader�nemben.   

A 2. Vil�gh�bor� alatt, G.I. Joe megmentette a Calvi Vecchia (Olaszorsz�g) falu lakosai �let�t, �s a Brit csapatok akik foglalt�k a k�zs�get. 

A sz�vets�ges er�k tervezt�k a falu bomb�z�s�t 1943. okt�ber 18-�n, de G.I. Joe �ppen id�ben �tadta az �zenetet hogy a Brit csapatok megszerezt�k a k�zs�get, �gy kiker�lve a f�l�slegess� v�lt bomb�z�st.  Ez megmentette t�bb mint 1000 ember �let�t.   

In November 1946, G.I. Joe was presented the Dickin Medal for gallantry by the Lord Mayor of London. After World War II, he was housed at the U.S. Army's Churchill Loft at Fort Monmouth in New Jersey along with twenty-four other heroic pigeons. He died at the Detroit Zoological Gardens at the age of eighteen, and was mounted and displayed at the U.S. Army Communications Electronics Museum at Fort Monmouth.